Nádasdi Helyi Választási Iroda közleményei
2024.04.05, 13:57
Jelőlt állításhoz szükséges ajánlások száma
2024.04.05, 13:55
Választási tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásával kapcsolatban
2024.04.05, 13:46
Közösség - Tér - Nádasd
2024.04.04, 08:59
Rendőrségi hírlevelek
2024.03.26, 09:52
Farsang, Rönkhúzás:
Január 6-tól, vízkereszttől a húsvét vasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó, változó hosszúságú ünnepi periódus. A farsangi szokások fő ideje farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd.
A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.
Húshagyókedden a fiúk szétszedték a szekereket és fölvitték a háztetőre, pajtatetőre, a lányos háznál, majd ott összerakták. A nádasdi Nötyések (Nádasdi Öreg Tyúkok Egyesülete) ekkor hívják a Művelődési Házba a falu lakóit farsangi bolondozásra. Évről-évre aktuális jelmezekbe öltöznek be, meglepetés-műsorral köszöntik a vendégeket. A hatalmas, elmaradhatatlan farsangi fánkokat saját maguk készítik, kínálják és eszik. A farsang farki fánkzabáló est zenés-táncos mulatsággal zárul.
Nyugat-Dunántúlon a rönkhúzással összekötött álesküvőt akkor tartották meg, ha farsang idején nem volt lakodalom a faluban. Kidöntött rönköt húztak végig szekéren az utcán a lányok és a legények. A menet többször megállt és tréfás esküvőt játszott el. Nádasdon törzsökhúzás néven ismert ez a régi hagyomány. Szereplők: menyasszony, vőlegény, koszorús lányok, vőfélyek, kisbíró, pap, ministránsok, püspök, anyakönyvvezető, cigányasszonyok, krampuszok, örömszülők, násznép.
A törzsökhúzás menete:
Meghívás: Cigányoknak öltözött lányok és fiúk járják a környező településeket, hogy részvételre buzdítsák a „tátott szájú, bamba népséget” a másnapi esküvőre. Házról – házra étellel és itallal kínálják a háziak a kéregetőket, és némi pénzadományt is szánnak a ifjú pár várandós mennyasszonyának. Már ez az esemény kellően megalapozza a másnapi esküvő hangulatát.
A rönköt erős férfiak behozzák az erdőről, szekérre teszik. A lányok színes szalagokkal díszítik. Ez lesz az ifjú pár hintaja. Az esküvő előtt a vőlegénynél gyülekezik a tömeg, onnan indul a „bolond” menet. Nádasdi szokás, hogy a mennyasszony férfi, lehetőleg minél rondább és nagyobb, míg a vőlegény apró termetű nő. A farsangi pár hintaját a vőfélyek és a koszorús lányok húzzák végig a falun. A kisbíró és az egyházi méltóságok külön lovas hintón vezetik a tömeget, akik a mennyasszony házához érkeznek kikérni az arát.
Hirdetés: a falu lakosságát értesíti a kisbíró a közelgő lakodalomról és az év eseményeiről. „Közhírré tétetik ma ezen a jeles napon lesz nagy lakodalom!... Legyen öröm ez a menyegző, ne csak az ifjú párnak, a 140 éves szép arának és a 170 éves délceg vőlegénynek, hanem az egész nász népének, és a tátott szájú bamba népnek! Legyen ez jó példa, ama sok száz éves vén kappannak és ráncos lányoknak, akik nem házasodnak, akik miatt felvonul e boldog nász had.”
A szépségéről, gazdagságáról nevezetes mennyasszonyt a szülei a boldogság útjára indítják.
Az ifjú pár a rönkön ülve fogadhatja a falu utcáin végig gurulva az emberek csodálatát. A menet jelmezes tagjai (cigányok, krampuszok) közben kéregetnek a pár javára, csujjogatókat kiabálva azoknak, akik a házukban maradnak:
„Aki kinéz az ablakon,
Tarka kutya fossa nyakon! Tyú”
A faluban végighaladva a tömeg meg-megáll, ilyenkor a kisbíró bemutatja a házasulandókat és kihirdeti az elmúlt év eseményeit:
„Szép mennyasszony neve Bella, csöcsdagadó és debella. Apja neve Bendő Jóska, anyja meg a Dudás Rózsa. Szelíd lány ez a mi Bellánk, nyelve hegye, mint a fullánk. Jámbor jószág, jóra való, foga gyér, mint a borravaló. Becsületén csorba nincs, olyan érték, mint a kincs.
A vőlegény cingár legény, Pöcslógató Béla szegény. Apja neve Penész Kenéz, anyja meg a Faros Teréz. Bort nem issza, nem pipázik, füle farka nem hiányzik. Rossz szokása nincsen semmi, vagyona meg éppen annyi.
Éppen Bella mellé való, hű párként, mint szamárhoz a ló.”
Közben elér a nászmenet az esketés helyszínére, a falu központjába, ahol a püspök és a marhalevél kezelője összeadja az együgyű párt.
Anyakönyvezető eskető szövege: „Én, mint a főkolompos, a Marhalevél-kezelő Hivatal oszlopos képviselője elérkezettnek látom az időt, hogy a bortól és pálinkától egymásnak szédült farsangi párt összeadjam…”
Az esküvő után árverezésre kerül a rönk és kezdetét veszi a menyasszonytánc, ahol a falu népe megtáncoltathatja az ifjú asszonyt, majd hajnalig tart a „lakodalom”.