Társadalmi tőke fejlesztése kistelepülésen - A közösségi felmérés hatása Nádasdon

A „tőke” szó, fogalom legtöbbünk számára elsősorban anyagi javakat jelent. A „társadalmi” jelzővel kiegészítve azonban már nem egy mindennapi fogalom. Főleg, ha rólunk szól. Igen különös érzés részese lenni egy folyamatnak, amelyet az elmúlt több mint két évtizedben végigéltünk sokadmagammal itt Nádasdon és most, mint egy komoly helyi érték jelenik meg egy tudományos igényű írásban a Kulturális Szemle évente kétszer online megjelenő folyóirat 2019 évi I. számában. Az írás előzménye egy szakdolgozat, amelyet Kovácsné Biczó Klaudia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Kar andragógia alapszakos egyetemi hallgatója írt 2019-ben. Klaudia 2005-ben végzett a nádasdi általános iskolában, középiskolába Szombathelyre járt, majd Budapestre kerülve most is az egyetemen dolgozik, mint tudományos asszisztens. Dolgozatát tanárai tartották annyira értékesnek és színvonalasnak, hogy javasolták az említett szakmai folyóiratban való megjelenésre és javasolták a téma továbbgondolását is, akár egy tudományos fokozat megszerzésére. A mostani írás szándéka részben az összefoglalás, részben a figyelemfelkeltés.

„A társadalmi tőke megjelenése egy kistelepülés közösségi művelődésében” című tanulmány témáját talán a legegyszerűbb és legteljesebb idemásolni: „ Jelen tanulmány Nádasd kistelepülésen lévő civil aktivitás feltérképezésével, a helyi társadalmi tőke bemutatásával és az ott működő művelődési ház és a vele szorosan kapcsolatban lévő civil egyesület tevékenységének vizsgálatával foglalkozik. Bemutatja a helyi közművelődést, a civil aktivitást és viszonyokat. Részletesen elemzi az 1998-ban teljes körű közösségfejlesztési folyamatban lezajlott közösségi felmérésre épülő részben megismételt vizsgálat eredményeit és összehasonlítja azt a korábbi vizsgálattal.”

Az 1997-ben alakult „Együtt Nádasdért” Egyesület egyik első és komoly tevékenységeként egy teljes körű közösségfejlesztési folyamat zajlott le, amelynek keretében egy közösségi felmérés készült, ami akkoriban egyedinek számított. Az 1998-as kérdőív olyan témákat érintett, mint a falukép, közösség, nyilvánosság, kultúra, sport, szórakozás, szolgáltatás, munkahely, egészségügy, közbiztonság. A megfelelően előkészített – 80 előzetes interjú, négy lakossági fórum és a kérdések közös megfogalmazásának féléves időszaka – sikert hozott abban is, hogy a minden 14 év feletti lakosnak kiküldött 1033 kérdőívből 73%, vagyis 753 érkezett vissza. Ennek a vizsgálatnak a megállapításait a dolgozat összeveti egy saját online kérdőíves felméréssel, amelyet megelőzött néhány interjú a nádasdi civil élet vezetőivel, és más „a település életében fontos szerepet játszó személyekkel”. Az online kérdőív kérdései részben megismételték az 1998-as felmérés kérdéseit, részben a dolgozat íróját érdeklő, a közösség életével kapcsolatos kérdések voltak. A saját kutatásban 377 (33%) válasz érkezett, ami szintén jó aránynak számítható.

A tanulmány az első részben bemutatja Nádasdot, az itt működő egyházakat és civil egyesületeket, köztük természetesen a legjelentősebbnek számító „Együtt Nádasdért” Egyesületet. Már itt is találkozhatunk néhány érdekes adattal pl. a korábbi évtizedek civil életével kapcsolatban, megemlítve az 1895-ben alakult Önkéntes Tűzoltóegyletet, amely valószínűleg minden nádasdi civil szerveződés őse. Már közelebbi időpont a Sportegyesület (1952), illetve az újabb kori szerveződések közül a NÖTYE (1989) megalakulása. A dolgozat több helyen is megállapítja, hogy a nádasdiakban él a közösségi élet utáni igény, hiszen pl. a rendszerváltás után „gomba módra kezdtek szaporodni a településen a különböző egyesületek, alapítványok, baráti körök”, amelyek jó része ma is működik. A következő oldalak az egyházak civil tevékenységét is bemutatják, majd részletesebben az civil élet motorjának számító „Együtt Nádasdért” Egyesületet. Utána az 1998-as és a 2018-as felmérés eredményeinek érdekes összehasonlítása következik leginkább az aktív társas kapcsolatok tekintetében. Itt olyan megállapítások olvashatóak, hogy a „falu lakóinak van igénye a személyes kapcsolatokra”, vagy pl. az, hogy a falu lakói „határozottan” (53.4%), de legalább (41.4%)”bizonyos mértékig” törődnek egymással. „Pusztán 5,2% véli úgy, hogy az itt élők nem törődnek a másikkal”. Nagyon érdekesek azok az adatok is az új felmérésből, hogy az állampolgári aktivitásra vonatkozó kérdésekre milyen reakciók jöttek: „a kapott válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a helyi szintű cselekvés (polgármesteri hivatal, helyi önkormányzati képviselő felkeresése) gyakorisága a legmagasabb (55,2%). 27,6% azonban semmilyen ilyen jellegű tevékenységet nem végzett. A cselekvési kedvet nagymértékben befolyásolja, hogy a válaszadó mennyire érzi azt, hogy befolyással rendelkezik a lakóhelyét érintő döntésekre. A kitöltők 32,8%-a úgy érzi, semmilyen befolyása nincs ezekre a döntésekre. Itt érdemes megjegyezni, hogy annak fontossága, hogy a lakosok érezzék azt, hogy cselekedetüknek lehet/lesz eredménye, elengedhetetlen ahhoz, hogy a cselekvés puszta gondolata megfogalmazódjon bennük”. Ugyancsak tanulságos azoknak a grafikonoknak a böngészése, amelyek a különböző helyi szervezetek tevékenységében való részvételt, illetve a szervezett programok látogatottságát mutatják, vagy azt jelzik, hogy mi volt a részvétel motivációja és azután az elégedettségi mutató a programokkal. A közösségi életben való részvétel legfontosabb motivációja Nádasdon a „leginkább, 58,2%-ban a közösségi lét megélése, a közösséghez való tartozás vágya, ezt követi egymással azonos szinten (14,5%-ban) az élményszerzés vágya és a személyes kapcsolatok építésének lehetősége. A helyi kulturális élettel való elégedettségi mutató a régi felméréshez képest pl. jelentősen (27 %-kal) emelkedett. A dolgozat írója feltételezi, hogy az emelkedés egyik oka a „korábbi felmérés eredményeinek hasznosítása, a folyamatos visszajelzések beépítése az egyesület munkájába”. A faluban meglévő kommunikációs fórumokkal kapcsolatban hadd álljon itt némi elégedettséggel az a mutató, mely szerint „a falu közügyeivel kapcsolatos tájékoztatással 1998-ban 67,5% volt elégedett, 2018-ban ez a szám 84,5%. Az emelkedés oka az egyesület által szerkesztett Hétdombi Hírekkel való elégedettség lehet. A kommunikációs csatornákat vizsgálva ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy mind korábban, mind jelenleg a legtöbben ebből tájékozódnak a közügyeket illetően (a válaszadók 89%-a megjelölte ezt a csatornát)”. Ugyanakkor továbbra is nagyon alacsony a falugyűléseken és a nyilvános képviselőtestületi üléseken való tájékozódás aránya, ez 10 % alatt van. A tanulmány utolsó részében arra volt kíváncsi a kutató, hogy a kérdőívet kitöltők részt vennének-e a létező egyesületek valamelyikének munkájában. „A legtöbben (51,8%) a közösségépítést jelölték meg, mint tevékenységi csoportot, ezt követte a faluszépítés (46,4%), majd a hagyományőrzés (43%), a természetvédelem (37,9%). Az „egyikben sem” válaszlehetőség 19%-os támogatottságot kapott”. Érdekes adat, hogy leginkább a fizikai munkát (71%) jelölték meg, mint a részvétel módját. A dolgozat összegzése ezek után szintén tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek erős tanulságokat hordozhatnak minden olyan nádasdi számára, aki részt vett eddig a közösség életében, vagy ezek után részt szeretne venni.

Remélem, a tanulmányból kiragadott számok és következtetések alkalmasak arra, hogy érdeklődést keltsenek a teljes anyag elolvasására, átgondolására! Ajánlom mindenkinek, aki az eltelt bő két évtizedben részese volt a folyamatnak, már csak azért is, mert a leírtak alapjában nagyon pozitív értékelést adnak a közösség épülésének folyamatáról és ebben ki-ki megtalálhatja akár saját szerepét is. Jó motivációt jelenthet a további munkához, hiszen adatokkal és egy külső szemlélő értékítéletével is bizonyítja, hogy az eddigi közös tevékenység nem volt hiába való. A dolgozat a http://www.kulturalisszemle.hu/11-szam/junior-kutatoi-muhely/kovacsne-biczo-klaudia-a-tarsadalmi-toke-megjelenese-egy-kistelepules-kozossegi-muvelodeseben honlapon olvasható.

(A dolgozat írója ezúton is nagyon szépen köszöni a sok segítőnek a válaszadást, ami komoly segítséget jelentett!)

-ML-