Természeti és turisztikai értékek

A mi Nádasdunk...

... a Vasi Hegyháton, Körmenddel átellenben a Rába és a Csörnöc patak jobb partja felett fekszik. A falu földrajzi helyzete egész történelme során jelentősen meghatározta lakóinak életét. Neve is jelzi, hogy évszázadokon keresztül a falu történelmi magját, – amelyet Templomdombnak és Föjszegnek nevezünk (Kossuth L. u. déli része), – körös körül nádasok, mocsarak övezték. Nagyon sok forrás, erecske táplálta a völgyekben, széles lapályokon hullámzó nádtengert. Ebből, sajnos, már semmi sem maradt meg. Nem nehéz képet alkotni az egykor vadakban gazdag vízi világ ölelte, egyetlen utca két oldalán sorakozó, kis nádfedeles hajlékokról, ahova – feltehetően – csak déli irányból lehetett száraz lábbal bejutni. Míg három oldalról nádas védte, dél felől e vidéken őshonos csererdő bújtatta a falut. Máig él emléke a Cserfalu, Cserhegy helynevekben.

Évszázadokon át védelmet is, megélhetést is nyújtott a nádas a kis magyar falunak, amelynek lakói, vagy inkább a szomszédai a honfoglalók által hozott „nád” szóval nevezték el.

Nádasd az Őrségi Nemzeti Park peremterületén található. Jó kiindulópont mind az Őrség, mind a Hegyhát bebarangolásához. Nádasd megközelítése egyszerű: a 8-as főúttól 6 km-re fekszik, a 86-os főút pedig elkerüli. A kirándulni, túrázni, pihenni, lovagolni vágyók megtalálják a közelben a kulturált környezetet, fürdésre, strandolásra alkalmas tavakat (Döröskei, Zalalövői  víztározó, Hímfai tó, Vadása tó).

Nádasd a Szombathelytől a franciaországi Tours felé vezető Via Sancti Martini egyik állomása, valamint a Kék túraútvonal és a Mária Út is áthalad a településen.

Nádasd természeti bemutatása

A hét dombra épült Nádasd növény ás állatvilágát változatossá, sokszínűvé teszik a falut körülölelő dombok, erdők, mezők. A falut északról határoló Csörnöc-patak vízgyűjtő területe a három, Nádasdot átszelő patakunknak, az Egervölgyi, Nagykuti, valamint a Lenáztató patakoknak. Itt a Csörnöc-patak árterében található a Gyurác elnevezésű égeres láprét, ahol számos ritka és védett növényfaj fordul elő. Így például a szibériai nőszirom, újjaskosbor, kornis tárnics és a téli zsurló. Magyarországon itt a legjelentősebb populációja a pajzstokoknak. Mint vizes élőhely, számos vízhez kötött állatfajnak is otthont ad. Hüllők, kétéltűek, madarak, melyek közül érdemes megemlíteni a gémeket, nádi sármányt, vagy a ritka bölömbikát. Innét északra értékes kaszálóréteket találunk, melyek a gólyakolóniák legfontosabb táplálkozó helyei.

A Nádasd és Szőce között található platón különleges erdőket találhatunk. Ezeket már a 150 évvel ezelőtti térképen is ábrázolták. Ilyen például a Csonkás-erdő, mely elnevezés onnét ered, hogy egy széltörés nagy területen kettétörte a fákat. A magas talajvíznek köszönhetően számos tőzegmohás lápot rejtett a terület. Gyakori volt a szőrös nyír, valamint a környék egyik botanikai különlegessége a kígyózó korpafű, amely a közelmúltig az országban egyetlen lelőhelyeként innen volt ismert. Azóta már a Vendvidékről néhány pontról előkerült, Nádasdról viszont teljesen eltűnt az erdőgazdálkodásnak köszönhetően.

A falut körülvevő erdők nagy része fenyőerdő, főleg erdei és lucfenyő, de kis területeken előfordul fekete és vörösfenyő is. Vannak lombelegyes erdők, melyeknél megtalálható a tölgy, a gyertyán is. Az erdők állatvilága nagyon sokszínű, változatos. Madarak közül megtalálhatóak a gyakoribb fajok, mint az erdei pinty, szajkó, barátposzáta, és egyes ritka fajok is, mint például a fekete gólya, fekete harkály, szürke küllő, valamint a fenyvesekben a királykák, fenyő cinkék. Nagyvadak állományában gyakori az őz, vaddisznó, gímszarvas, és a róka is.

A kaszálórétek nagy része mára már eltűnt. Helyettük szántók találhatók a falu határaiban. Ezek állatvilága szintén ismertnek mondható, hisz számos rágcsálófaj mellett gyakori madárfajok vannak jelen, mint a mezei búbos pacsirta, cigány csaláncsuk, egerésző ölyv. Emlősök közül ismét egyre gyakoribb a mezei nyúl.