Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, amely mozgó ünnep május 10-e és június 13-a között. A lányok koszorút fontak margarétából, búzavirágból és a kútra akasztották, hogy az ördögöt elűzze a háztól. Pünkösdkor a szűz lányok hófehér ruhában pünkösdkirálynő járást játszanak a Katolikus Templomnál. A legkisebb lányt választják királynénak, kendő alatt körbehordozzák, zöld ágakkal termésvarázslást végeznek. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt kell köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért.
Pünkösdi énekek:
„ A pünkösdnek jeles napján,
Szent lélek Isten küldött el.
Erősíteni a szíveket,
Az Apostolokat.
Melyet Krisztus ígért vala,
Egykor a tanítványoknak.
Mikor mene mennyországba,
Mindenek láttára.
Örüljünk azért Ő neki,
Mondván ékes énekeket.
Megmagasztalván szent nevét,
Mindörökké ámen.”
„Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja,
holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Mit visztek, mit visztek selyemsátor alatt?
Leányokat viszünk, selyem sátor alatt.
Hogy adjátok párját? Száz aranyért egyet.
Mer a leány drága, száz aranya az ára.
Mit visztek, mit visztek selyemsátor alatt?
Legényeket viszünk, selyem sátor alatt.
Hogy adjátok párját? Két krajcárért egyet.
Mert a legény olcsó, mint egy marék ocsú.”