Tollfosztás

A té­li es­ték szó­ra­ko­zá­sa volt – a te­le­ví­zió meg­je­le­né­se előt­ti idők­ben. A li­bá­kat éven­te két­szer má­jus­ban és au­gusz­tus­ban meg­mel­lesz­tet­ték, azaz ki­tép­ték a tol­lu­kat. A le­mel­lesz­tett tol­lat rit­ka szö­vé­sű zsá­kok­ban a pad­lás­ra tet­ték szá­rad­ni. A sö­tét, té­li es­té­ken, no­vem­ber­től fe­bru­ár­ig be­osz­tot­ták, hogy mi­kor, ki­hez men­nek tol­lat fosz­ta­ni. Ez­zel töm­ték ki a dísz­pár­ná­kat. A több­na­pos mun­ka vé­ge fe­lé a há­zi­ak ál­do­mást osz­tot­tak: aszalt gyü­möl­csöt, ka­lá­csot, bort kí­nál­tak. Nó­táz­tak, meg­szó­lalt a ci­te­ra, a har­mo­ni­ka, és el­kez­dő­dött a tánc is.

Ezt a ha­gyo­mányt a mai na­pig őr­zik és ápol­ják a Nö­tye asszo­nyai. A klub­juk­ban össze­gyűl­ve, az is­ko­lá­so­kat ven­dé­gül lát­va, foszt­ják a tol­lat, így át­ad­va is­me­re­te­i­ket és ré­gi él­mé­nye­i­ket a fia­tal ko­rosz­tály­nak. A toll­fosz­tás­hoz ha­son­ló té­les­ti szó­ra­ko­zás volt a tök­mag­kö­pesz­tés is.