Kulturális örökség - Rác Miklós munkássága

Rác Miklós 1938. május 21-én született a szakonyi 6 gyermekes lelkészcsalád első gyermekeként. Általános iskoláit – a II. világháború okozta nehézségek miatt – szülői oktatással, majd Szakonyban, Csepregen és Sopronban végezte. 1952-től a soproni Fáy András Közgazdasági Technikum tanulója volt, ahol 1956-ban érettségizett. Középiskolai osztálytársaival életre szóló barátságot kötött – az ő segítségükkel került kiadásra 2017-ben egy prédikációs kötete.

Egy évig a szakonyi Tsz könyvelőjeként segítette a család anyagi helyzetét. 1957-től az Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatója volt, ahol 1963-ban végzett. Lelkész avatása november 25-én volt. 1963-tól 1966 elejéig Kissomlyón volt segédlelkész Szabó Lajos esperes úr mellett. 1966 februártól Nádasdon helyettes lelkész, majd május 16-tól beiktatott lelkész 2004 szeptember 1-ig, nyugdíjba vonulásáig. 38 és fél év alatt minden évben volt hivatalos hittanórája hetenként a nádasdi és néhány környező iskolában.

Az akkori idők gyülekezetei nehéz anyagi helyzetén sokat segített leleményességével, sok-sok kézi munkával. Például a nádasdi paplak és templom tetőszerkezetének felújításában, a parókia fűtésrendszerének kiépítésével, a nádasdi torony építésében, a nemeskoltai templomi orgona felújításában, renoválásában, a paplak felújításában.

Elsőként szervezte meg, és sok éven át vezette az őrimagyarósdi nyári egyházi táborokat, zenei táborokat.

Életét Isten szolgálatára tette fel – ehhez tartozott az Istentől kapott művészi tehetségének felhasználása is. Oltárt faragott Nádasdra és Püspökmolnáriba, templomkerítést faragott az újtemetőnél, Rákóczi Péter tervei alapján megalkotta a Helytörténeti Gyűjtemény bejáratánál található Vasi kaput. Számos faluban van keze munkája emlékoszlopok, kapuk, kopjafák és más alkotások formájában. A díszítések, faragott minták mind üzenetet is hordoznak. Mindezekért ellenszolgáltatást soha nem fogadott el. Mosolyogva mondta: Én pap vagyok, nem fafaragó. 2016. október 16-án tartotta, utolsó lelkészi szolgálatait pedig Szarvaskenden és Körmenden végezte 2016. november 16-án. Végül 2017. március 12-én szólította magához őt élete mennyei Atyja.