Minden út Nádasdra vezet, ...

... amely hét dombra épült. Ezek: Temlomdomb, Csébi-domb, Kútkert, Cserfalu, Cserhegy, Almásd, Németfalu ( Hegyalja ). Ez utóbbi négy a középkortól a 19. századig községek voltak. Öt út vezet Nádasdra a négy égtáj felől, amelyek a templomnál találkoznak. Az utak is jelzik a Templomdomb történelmi értékét, amely az ezeréves Nádasd történetének folyamatos gyűjtőhelye és őrzője.

Az államalapító és egyházszervező Szent István király törvényének – „tíz falu építsen templomot” – szószerinti megvalósítója és folyamatos, ma is az Árpád-korival azonos hordozója Nádasd. Az öt út, mint egy kör központjába irányuló sugarak, kilenc Nádasd körüli falut, fíliát kötött össze szellemi, lelki, kulturális és közigazgatási központjával, a materrel, a plébániatemplommal. Ezek az Árpád-kori fíliák a következők: Halogy, Daraboshegy, Katafa, Hegyhátsál – ma is léteznek –, továbbá Almásd, Németfalu, Cserfalu, Cserhegy, Macfa – részben Nádasdba olvadt, részben lakatlanná vált. Hegyháthodászt 1732-ben csatolták a nádasdi plébániához. A plébániához való tartozás évszázadokon át az azonos állami közigazgatást is jelentette. A körjegyzőség megalakulása óta, továbbá a tanácsrendszerben is, és 1990 óta ismét a körjegyzőség hatáskörébe ugyanaz a hat község tartozik, amely az Árpád-korban is a plébániához tartoztak.

            A templomnál találkozó, történelmi jelentőségű utakat, amelyek közül a Katafáról és Halogyról vezető Felső-halogyi utat ma is „miseút”-nak hívnak, a régebbi Alsó-halogyi utat, amelyek Halogy felől Almásdot, Rigóhegyet és Várhegyet Nádasddal összeköti, „egyházút”-nak neveznek, az Árpád-kori falvakból toronyiránt igyekvők taposták ki. Szent István másik törvényének is példája ez a hely. Amely a vasárnapot és a misehallgatást kötelező ünneppé tette hazánkban. Szent László pedig a templom körüli temetkezést írta elő 1092-ben a Szabolcsi Zsinaton alkotott törvénykönyvében. A fíliák is a nádasdi templom köré temetkeztek a 18. század elejéig.