Még a tavalyi évben, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2023. november 22-én első alkalommal rendezte meg Rácalmáson a Madárbarát település konferenciát, ahol 70 önkormányzat képviseltette magát, továbbá az Év madárbarát települése is átvehette díját. Ezen a konferencián Földi Márton képviselte Nádasdot.
A rendezvényem a MME szakmai stábja mutatta be azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával a települések sokat tehetnek azért, hogy minél több élőlénycsoport megtalálja életfeltételeit a települések határain belül is, továbbá a madár-ember konfliktus témában leggyakrabban előkerülő kérdések megvitatására is sor került.
A konferencia délutánján az érdeklődők további természetközeli megoldásokról hallgathattak szakmai előadásokat többek között Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogírtók Országos Szövetségének elnöke mutatta be a biológiai szúnyoggyérítés bevezetésének nehézségeit, majd Máté András természetvédelmi biológus (vadviragvilag.hu) beszélt a vadvirágos ágyások kialakításáról. Bemutatkozott a Green City mozgalom, amelyről Szabó József, a mozgalom ügyvezető igazgatója beszélt részletesen, és végül a résztvevők megismerkedhettek Csömör település sikeres vízmegtartási programjaival, Onhausz Erzsébet Környezetvédelmi Tanácsnok előadásában.
A konferenciáról Földi Marci egy hosszú élménybeszámolót írt, amelyet teljes terjedelmében a www.nadasd.hu/hirek oldalon és a település facebook oldalán adunk közre.
-mme.hu nyomán HH-
Madárbarát település konferencia
Szeretnék Nektek beszámolni egy számomra nagyon kedves eseményről, melyen önkormányzatunk küldetésében, polgármester úr jóvoltából volt szerencsém részt venni.
November 22-én rendezték meg Rácalmáson, a Jankovich kúriában, az MME rendezésében a „Madárbarát település” szakmai konferenciát. A konferencia célja az volt, hogy szakmai segítségeket adjon, megoldási javaslatokat tegyen és elérhetőségeket ismertessen meg a résztvevő települések képviselőivel. Igaz, hogy a téma felépítéséből kiderült, hogy elsősorban városi, nagyvárosi környezetben élőket célzott meg az egyesület, de rengeteg hasznos információ van mögötte kisvárosok és még kisebb, vidéki környezetben működő települések számára is. Szeretném Veletek megosztani az ott hallottakat röviden, pár gondolattal fűszerezve. Nem tagadom - és aki ismer, biztos tudja is rólam, hogy szívügyem a környezetvédelem, így hajlok olyan véleményt is megformálni néha, ami nem az embernek kedves, hanem a körülöttünk élő összes többi élőlénynek. Mert, hogy „az ember nem ura, hanem része a természetnek.” Minden mindennel, mindenki mindenkivel kapcsolatban, összefüggésben van. Az Ember - öntudatán és tudásán alapulva jogot kapott a megismerésre, így viszont felelősséggel is tartozik! Mindannyian felelősek vagyunk a világ gondozásunk alá rendelt darabkájáért. A mi felelősségünk, hogy a ránk bízott földnek, állatoknak, növényeknek - embereknek ne csak tulajdonosai legyünk, hanem gazdái is - tehát gondoskodjunk is róluk igényeik szerint. Jelen előadás a lakott területek és a természet együttműködésének részleteit vette sorba. Ez a közösség, életközösség megakadályozhatatlan. Kényszerűsége folytán viszont örömet - bánatot, gyönyörűséget és bosszúságot egyaránt tartogat magában. Ezeket a helyzeteket felelős mivoltunkban kezelni kell, tudjuk. Hogy erre megfelelő képességünk legyen, elsősorban ismeretekre van szükségünk. Megismerni a környezetünk szereplőit, azok igényeit. Nos, vegyük sorra az előadás fontosabb pontjait és rövid összefoglalóit:
Madarak a településen - mit keresnek itt? és Lakosság vs Madarak
Mivel nem tehetünk éles határt az ember által épített és a természeti környezet közé, kényszerűen van, volt és lesz átjárás a kettő között. Az élőlények egy csoportja megtanul alkalmazkodni az ember környezetéhez, életviteléhez. Akik ezt magukévá tették, ők használni is fogják mindazon lehetőségeket, amiket mi szándékosan vagy véletlenül biztosítunk a számukra. Ez némelyeknek örömére, másoknak kárára vagy bosszúságára lesz. Néha ugyanaz lehet mindkettő (miért csiripel - miért nem csiripel; miért hajt ki – miért nem hajt ki stb.) Ha tetszik, ha nem állatok, növények velünk élnek. Ha már így van, teremtsünk olyan környezetet, hogy az élhető legyen minden fél számára, vagy veszélyeztetés nélkül – egy jobb változat felajánlásával, megteremtésével ösztönözve tartson távolságot. Mindenhogyan fontos az odafigyelés és az ELFOGADÁS!
Települések lehetőségei a madárvédelemben
Madarakról beszélünk, mert ők egy nagyon pontosan megfogható mérőszámai az élettérnek. A tápláléklánc minden szintjén szerepelnek, így rajtuk keresztül felmérhető, hogy mennyire változatos egy terület élővilága. Lehetőségeink vannak életterünk olyan kialakításában, hogy az színes, élettel teli és elfogadható legyen minden lakó számára. Minden élet alapja itt, e Földön a VÍZ! Ha minduntalan csak igyekszünk megszabadulni tőle nem várhatunk gazdag ÉLET-et. A talajéletet gazdagítja, ha nem romboljuk a lakóit vegyszerekkel, a termőréteg folyamatos bolygatásával, forgatásával, nem vesszük el a táplálékaikat (hullott levél, korhadó fa, levágott fű stb) Ha megfelelő a talajélet, bőkezűen fogja biztosítani az élelmet embernek, állatnak, gombáknak (ők rendkívül fontosak!). Ahol változatos a növényzet, állatvilág, ott van mivel gazdálkodni is! Tehát: lehetőségeink szerint hagyhatunk elvadulni bizonyos területeket - visszaadva azt a természetnek. Hagyhatunk felvirágzó rét-részeket, korhadó fákat. Vizes kátyút, pocsolyát sárzónak, itatónak. Kihelyezhetünk rovarlakot, darázsgarázst, madáretetőket -itatókat, denevérlakokat, madárodukat. Kialakíthatjuk épületeinket aszerint, ahogy velünk élő lakótársaink is helyet találjanak (fecskefészek - fecskepelenka, padlástérbe berepülő nyílás, elkerített, odus rész a padláson, lapostetőn a sziklalakók helyei, vércsék, sólymok). Sövényeinket, fáinkat választhatjuk olyan fajtákból, amik télire ehető termést hoznak. Hagyhatjuk a bokrokat csoportosulni, hogy benne fészkelhessenek. Gondoskodjunk elöregedő fák fiatalításáról, pótlásáról! Minden település a saját környezeti erőforrásait aknázza ki, használja fel hasznosan! Lakosait és a gyermekeket ismertesse meg ezekkel és a teljes értékű élettér kialakításának fontosságával! Legyenek közös célok, elismert szereplők, akik jó példát mutatnak!
A biológiai szúnyoggyérítés bevezetésének nehézségei
Mind ismerjük a szúnyog-problémát az élőhelyeken. Igazából ez kiterjeszthető minden rovarra. A rovarvilág egy nagyon fontos része a körforgásnak, mivel táplálékul is szolgál, de a beporzók által a mi táplálékunk létének is elengedhetetlen szereplői. Viszont, néhány fajuk/fajtájukkal az együttélés kicsit nehézkes. Szétválogatni a “hasznos” és “káros” fajokat/fajtákat ugyanilyen nehézkes! A csípős szúnyog túlzott elszaporodása ellen régóta próbál tenni az ember. A vegyi védekezés aggályos a “mindent visz” eredmény miatt. A biológiai hadviselés üdvösebb, és a megfelelő körülmények között, a szükséges idő és figyelem ráfordításával megoldható a települések szúnyoggyérítése! Három fő pillére van: Tudás, Idő, Türelem. Természetesen pénz kérdése is, de ezen egy kis közös akarat segít. Települések összefoghatnak (hisz a szúnyogok a szelek szárnyán vándorolnak is), így a költségek és az eredmények is közösek lesznek. Egyénileg is van lehetőség a gazdaboltokban megvásárolni azt a granulátumot, ami a tájban hagyott vizet kezelve gyéríti a csípős szúnyogok lárváit.
Méhlegelők és vadvirágos ágyások és rétek kialakítása települési környezetben
Nos, itt válnak jelentősen szét a (nagy)városi és vidéki környezet adottságai. Városokban, ahol minden csak beton meg aszfalt, minden négyzetméter zöldfelület létfontosságú. Vidéken azért könnyebb a helyzet, mert jellegéből adódóan sokkal több ez az élettér, ám itt sem mindegy, hogy használjuk. A “térkő-tuja-gyep” vallású, vidéken városiasítók nagy kihívást jelentenek az élőlények számára. A már fentebb említett lehetőségeket kihasználó lelkes / bátor gazdák adnak igazán lehetőséget a változatos, kiegyensúlyozott, színes – így aztán EGÉSZSÉGES környezet létrejöttének! Megtalálható a magyar piacon az a kertészet, aki nagyon profi szakértője a virágos rét kialakításának bármekkora területen, kérjétek segítségüket, vállalkozó szelleműek! Ha víz, virágos rét van, akkor lesznek rovarok, lesznek madarak, állatok körülöttünk, lesz élelmiszerünk, gyönyörködhetünk mindebben! Minden rétegnek megvan a maga biológiai szabályzója, természetes ellensége. Ha valamiből “túl sok” van, akkor adjunk életteret a szabályzójának! Ne felejtsük el a magunk szerepét: mi halmozzuk fel kis területre koncentráltan a számukra is oly kedves élelmet - nem csoda, hogy halmozódnak a rajongók is. Kiskertekben hagyjunk kőrakásokat, farakásokat, elvaduló kis területeket, ülőfákat, odukat, akkor mindenki talál helyet - ha már az élelem ott van! Nagy területeken hagyjunk fasorokat, cserjéseket, kaszálatlan közöket, magas öreg fákat kiülőnek, kidőlt fákat!
A hazai Green-City mozgalom bemutatása, avagy “ökológiai fordulat” kell a zöldfelület gazdálkodásban
Akár magánszemélyt, akár szervezeti egységet megérintettek az eddig olvasottak és szándékukban áll az életterüket ezek alapján megváltoztatni, keressék bizalommal a Green-City mozgalmat, szakértő csapatuk minden fent említett és hozzá kapcsolódó témában segítséget fog tudni nyújtani! Rajtuk kívül még pár, nagyon hasznos kapcsolattal tértem haza az összejövetelről. Ha bármely témában érdeklődnél vagy kérdésed lenne, fordulj bizalommal Karvalits Zoltán polgármester úrhoz, teljes bizonyossággal fog tudni segíteni a válaszok megtalálásában!
„Fontos is valahány élőlény,
Istenek porcikája.
Fontos, mint karikásostorban nyél,
forgó, karika, sudár, csapó.
Ezek együtt a karikásostor,
azok együtt a csorbítatlan élet.
Egyiküknek is ha írmagja veszik,
Egek orcája üttetik,
Egek teste csonkíttatik.
Egyetlenegy élet írmagja vesztét
megszámlálhatatlan fajok sora sínyli."
Yotengrit 1. 98.
-Földi Marci-
