Nádasdnak – sorrendben legrégibb – építészeti és történeti értéke a Borostyánkő-út, amit római útnak és öttevény útnak is neveznek. Ősi, európai kereskedelmi és hadi út már a kelták idejében. A Balti tengert Pannónia nyugati peremén keresztül Itáliával kötötte össze. Nevét a borostyánkő szállításáról kapta. Nádasd területén több helyen is fellelhető. Déli irányból Zalalövő (Salla) felől kevés eltéréssel a mostani Petőfi Sándor út vonalát követi. Nádasd déli határában eltér tőle, a vasút keleti oldalán találjuk nyomát. Elágazott keleti irányban. A pontos elagás helyét nem tudjuk. A terepviszonyokból feltételezzük, hogy a Petőfi utca 103.-as ház alatt és a 101-es ház gazdasági udvarán keresztül vonulva, azok között szeli át a Vasúti utcát. Továbbá a Nádasd-patak bal partján a kerteket átszelve érkezik a Kossuth utca és a Dobó utca kereszteződésébe. Onnan tovább az Alsókatafai út, régi neve Öttevény út. A Nádasdot és Katafát elkerülő út keleti oldalán nagyon jó állapotban található a Borostyánkő-út folytatása, amely a katafai Várdombra vezet. Itt találták meg a római kiserődöt (mansio). Innen vezetett az út a Csörnöcön és az ártéren keresztül a Rába-hídhoz.
Az útelágazástól északi irányban folytatódok a római út mellékága. A Petőfi út 20/b és 22. számú házak között lévő nagy, üres telken, a vasút mellett nagyon jó állapotban látható az út. A töltés egyenlőszárú trapéz metszetű. Talpvonalának szélessége 900 cm, az úttest szélessége 550 cm, a töltésmagasság 70-80 cm. Északi irányban a 20/b számú háztól a6-os számú házig az épületek és a kertek részben a római útra létesültek.
A falu északi bejáratánál, a 86-os főút nyugati oldalán ismét előbukkan a római út. Innen az út a régi 86-os út nyomvonalán haladt a Táborhegyi horhoson ereszkedett le, a volt hegyalja csárda, most kamoinpihenő területén haladt a Németfalusi réten át egy feltételezett másik rábai átkelő felé. A Lovarda előtt, a németfalu réten nagyon jól látható a Borostyánkő-út kiemelkedő vonulata. Nádasd római útjára Laposa Miklós hívta fel a figyelmét a régészeknek 1980-ban. Ő fedezte fel és végezte az első kutatásokat a római kiserdőt a katafai Várdombon 1978-ban. A mansiot (őrállomás) régészek tárták fel, akik azonosították római nevét is: Ad Arrabonem, azaz A rábához címzett őrállomás.
