A plébániaház Nádasd legrégibb intézményének, hivatalának székhelye, és a legrégibb lakott ház i a faluban.
A 11. században épített toronnyal erődített rotunda, amely a 13. században hosszanti hajóval bővítve jelentős méretű templommá lett, bizonyítja, hogy ugyanekkor már plébánia volt Nádasd. Szent István király törvénye szerint- „tíz falu építsen templomot”- Nádasd is templomos hely, plébániai központ, a Nádasdy família székhelye, birtok központja. Az Árpád-korban, ahol a templom volt, ott pap is volt, tehát lakása is volt. Erre az egyházas központi jellegre utal ma is az úthálózat, amely a környező falvakból Nádasdra vezet. Öt út találkozik a templomnál: „miseútak”. Hatodiknak tekinthetjük az egykori Almásd és Várhegy felől toronyiránt érkező „Egyházút”-at, ma mezei út.
A plébániaházat leírja a Kazó-féle Visitatio canonica 1698-ban, amely akkor faépület volt. A 18. századi vizitációs jegyzőkönyvek is faépületnek írják le. Ugyancsak az 1813. évi is, amely sürgeti újjá építését. 1831. évi, Bőle András püspök elrendelte Visitatio Canonica már mostani, téglaépületet írja le a régi helyén. (Még kutatom, hogy 1813 és 1831 között melyik évben épült a plébániaház.) Azóta többször javították kívül és belül, kisebb átalakítással és előtér hozzáépítéssel.
A plébániaházban van a Nádasdi Római Katolikus Plébániahivatal irodája, irattára, könyvtára és tárgyaló szobája, valamit a mindenkori plébános lakhelye.
A plébánia könyvtára nagyobb részt teológiai és hitéleti műveket, 17. századi fólinásokat is tartalmaz. Irattára különösen értékes. Az anyakönyvek- keresztlevek, házasultak, halottak -1732. decembertől indítva, a bérmáltak és megtértek a 19. századtól anyakönyvezve páratlan és pótolhatatlan dokumentumok folyamatosan napjainkig. (Állami anyakönyvvezetés 1895. október elsejétől kezdődik.) Jelentőségük nemcsak egyházi adatrögzítésük miatt, hanem családfakutatás és nagyon sok helytörténeti jegyzet, ismert anyag miatt is igen értékes.
A levéltár ugyancsak a 18. század elejétől napjainkig tetemes dokumentum gyűjtemény, mind egyházi, mind iskolatörténeti, mind szerteágazó helytörténeti szempontból. (Tervrajz, térkép és fénykép gyűjtemény is). Helytörténeti szempontból is egyedi és pótolhatatlan értékű a Historia Domus - Nádasdi Plébánia évkönyve 1893. november 16.-1947. május 5.-ig. Valamit a Kegyes Alapítványok Törzskönyve, amely 1820-tól fennálló mise alapítványokat, templom és iskola, útszéli keresztek és szobrok alapítványi jegyzőkönyveinek másolatát őrzi.
A plébánia belső udvara két nagyobb tagozódású parkosított részből áll. A régi nagy alapterületű L alakú gazdasági épületet (pajta, két istálló, termény raktár, külső árnyékszék) 1984 tavaszán elbontottuk romlott és használhatatlan állapota miatt. Helyére barlang kápolnát építettünk részben faragott, részben terméskövekből. A barlangkápolnában fehér márvány Szűz Mária szobor fogadja az ide látogatót.
A barlangkápolnától jobbra és balra bokrokkal és fákkal vegyes szoborpark van: többnyire megmentett, restaurált útszéli keresztek mellékszobrai, síremlékekhez készített, de fel nem használt domborművek, kő- és márványfaragványok, keresztek, egyéb szobor és kődíszítmények töredékei. Mind-mind mester és művész kezek alkotásai. Felújítva is töredékes állapotukban is remekművek.
A plébániai udvarpark déli része gyümölcsös és díszbokros tagozódású. Középen egy francia-liliomos öntöttvas kereszt,és egy ORA ET LABORA ( IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL) márvány vésetet tartó terméskőrakás van. Itt van a falu egyik legrégibb, mély, és bővizű kútja is, a kapu közelében. Az udvarpark déli részének folytatása a 20. század elején épült plébániai melléképület. Az egész udvarparkot U alakban gyönyörű bokros ciprusfák és díszbokrok övezik. A nádasdi plébániaház szoborparkjával, díszudvarával, utcára néző tekintélyes díszkerítésével is Nádasd község egyik látványos és történelmi értéke.
