A mi Nádasdunk ...

... a Vasi Hegyháton, Körmenddel átellenben a Rába és a Csörnöc patak jobb partja felett fekszik. Két észak-déli irányú főút, a 86-os és a 76-os szögletében. A falu földrajzi helyzete egész történelme során jelentősen meghatározta lakóinak életét. Neve is jelzi, hogy évszázadokon keresztül a falu történelmi magját, – amelyet Templomdombnak és Föjszegnek nevezünk (Kossuth L. u. déli része), – körös körül nádasok, mocsarak övezték. Nagyon sok forrás, erecske táplálta a völgyekben, széles lapályokon hullámzó nádtengert. Ebből, sajnos, már semmi sem maradt meg. Nem nehéz képet alkotni az egykor vadakban gazdag vízi világ ölelte, egyetlen utca két oldalán sorakozó, kis nádfedeles hajlékokról, ahova – feltehetően – csak déli irányból lehetett száraz lábbal bejutni. Míg három oldalról nádas védte, dél felől e vidéken őshonos csererdő bújtatta a falut. Máig él emléke a Cserfalu, Cserhegy helynevekben.

2020.01.07, 10:07

Nádasd község neve ...

... honfoglaló, majd államalapító eleink nyelvi kultúráját őrzi. Az ómagyar nyelvben a személynevekben és a földrajzi nevekben a szóvégi –d és –t képző igen gyakori kicsinyítő, becéző funkciójú. Érdekes, hogy már igen korán kifejlődött valamivel ellátottságot, valamivel bővelkedést kifejező jelentése is. Jeles példák: Árpád vezér neve és a „Nádasd” nevű helységek korai, Árpád –kori névadása. A szóvégi -d és -t képző ezekben az esetekben kormeghatározó értékű is. A Nádasd, Nádast, helységnevek középkori jelentése: náddal bővelkedő, kis nádas falu. A történelmi, nagy Magyarországon gyakori volt a Nádasd helységnév. Ezek közül tájakhoz kötődő, megkülönböztető alakban és jelzőkkel több ma is létezik.

2020.01.07, 08:10